1. Válasszunk helyet: Válassz egy megfelelő helyet a komposztáló halom vagy tárolók számára. Ideális a részlegesen árnyékolt terület, ahol könnyen hozzáférhetünk, és ahol a vízelvezetés is megfelelő.
2. Válasszunk tárolót vagy halmot: Válassz komposztkeretet, tárolót vagy egyszerűen egy kijelölt helyet a kertben, ahol a komposztot halomban lehet összegyűjteni.
3. Gyűjtsük össze a komposztozható anyagokat: Gyűjtsd össze a növényi hulladékot, a papírt és a kartont, a kerti hulladékot, valamint az állati trágyát vagy más szerves anyagokat. Érdemes apró darabokra vágni a nagyobb darabokat, hogy könnyebben lebomoljanak.
4. Rendezd az anyagokat rétegekbe: Helyezz egy réteg zöld növényi hulladékot (nitrogénforrás) egy réteg barna anyag (szénforrás) tetejére. Ismételd meg ezt a rétegzést, amíg el nem éri a kívánt magasságot vagy mennyiséget.
5. Tartsd nedvesen: Fontos, hogy mindig nedves legyen, de ne legyen teljesen áztatott. Ha szükséges, locsoljunk vizet a komposzt tetejére, különösen száraz időben.
6. Keverjük rendszeresen: Időnként keverjük át, hogy egyenletesen eloszoljanak a tápanyagok és segítsük a lebomlást. A megkeverése a halomban vagy tartóban egyszerű művelet.
7. Figyeljük a hőmérsékletet és a nedvességet: Ha lehetséges, használjunk hőmérőt a komposzt hőmérsékletének ellenőrzésére. A megfelelő hőmérséklet segíthet a gyorsabb lebomlásban. Továbbá figyeljük a nedvességet, és szükség esetén adjunk hozzá vizet.
8. Türelmesen várjuk meg az eredményt: A folyamat néhány hónapig vagy akár egy évig is eltarthat, attól függően, hogy mennyire aktív a komposztáló halom és az időjárási körülmények. A kész komposzt jellegzetes földszínűvé és kellemes, friss föld illatúvá válik.

A fentiek alapján már nekiláthatunk a komposztálásnak, és fokozatosan finomítani tudjuk a módszereinket a tapasztalatok alapján. Beépítése a talajba nagyszerű módja annak, hogy tápanyagokkal gazdagítsuk és javítsuk annak szerkezetét.

 Itt van néhány alapvető anyag, amelyekből komposztot készíthetünk:

1. Növényi hulladék: Zöldség- és gyümölcshéjak, gyepnyesedék, konyhai maradékok (például gyümölcs- és

   

   zöldségmaradékok, kávézacc), levelek, virágok stb. Nagyszerűen lebomlanak és tápanyagokban gazdagok.

2. Papír és karton: Nem fényesített papír és karton (például toalettpapír-gurigák, kartondobozok), amelyeket aprítani vagy szakítani lehet, hogy könnyebben lebomoljanak.
3. Kerti hulladék: Gyomok (vigyázz a magvakra és a gyökerekre), metszett növények, ágak, gallyak stb. Ezeket apró darabokra vághatja, hogy gyorsabban lebomoljanak.
4. Szalma és szalma: Ideális a komposztba, mivel jól szellőzik és segít a kiegyensúlyozásában.
5. Állati trágya: Szarvasmarha, ló, baromfi trágya, ha rendelkezésre áll, mivel gazdag tápanyagforrást jelentenek.
6. Kádeltöltő anyagok: Ha elérhetőek, a kávézacc, a teafilterek és a tojáshéjak kiválóak lehetnek a komposztba, mivel további tápanyagokat adnak hozzá.

Fontos, hogy a komposztálás során  a különböző típusú anyagokat egyensúlyban tartsuk, hogy megfelelő tápanyagot nyújtsunk a növényeknek. A szén- és nitrogénforrások egyensúlyát kell fenntartani, hogy a komposztálás hatékony legyen. Általában a növényi hulladék a nitrogénforrás, míg a papír, a karton és a szalma a szénforrás. Rendszeres keverés segíthet fenntartani ezt az egyensúlyt és elősegíteni a lebomlást.

Mennyi idő alatt lesz kész a komposzt?

A komposzt általában 6–12 hónap alatt érik meg, attól függően, milyen gyakran forgatjuk és milyen anyagokat teszünk bele.